SENIA GROUP - NAPKOLLEKTOR

A napkollektor a napenergiát hőenergiává átalakító berendezés, amit legtöbbször víz melegítésére használnak. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, fűtésrásegítésre, de felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a használati melegvíz előállítása, vagy akár medencék melegítése.

Legnagyobb előnye, hogy az energiaátalakítást nagy hatásfokkal képes véghezvinni (fűtésre például alkalmasabb a napelemeknél). Előnye még, hogy magas hőfokú vizet képes szolgáltatni, amit akár gőzgenerátor táplálásához is felhasználhatunk, és nagyobb felületet képes lefedni olcsóbb áron, mint a napelemek.

Hátránya a kezdeti nagy pénzbefektetés, ami nagyon sok idő alatt térül meg, valamint hogy míg a napelemek még felhős időben is képesek egy kevés elektromos energiát szolgáltatni, a napkollektorok szegényes fényviszonyok között működésképtelenné válnak.

Gyakran keverik össze a napkollektort és a napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem ugyanaz! Míg a napkollektor melegvizet szolgáltat, a napelemet elektromos áram termelésére használják.

Mindenki tapasztalhatja, hogy nyári este, kihúzva az addig összetekert öntözőcsövet, abból először forró víz folyik. A napkollektor nem más, mint egy üveglappal fedett, fekete színű csőkígyó, amelyben folyamatosan áramlik a víz, így egész nap termeli a meleg vizet. A fekete szín a napfény elnyelését fokozza, az üveglap alatt pedig - akár az üvegházban - jobban hasznosul a nap sugárzása, mivel ott csapdába esik, és visszafelé csak kis része távozik. Az ilyen berendezést síkkollektornak hívják.

A másik típusa a vákuumcsöves kollektor. Ennek a lényege egy rézcső, amelyet üvegcső vesz körbe, és a kettő közötti résből kiszivattyúzzák a levegőt. Több ilyen csövet kötnek párhuzamosan a gyárban, így alakítják ki ezt a fajta kollektort. A gyártók azt állítják, hogy borús időben és télen is több meleg vizet termel, mint a síkkollektor, így a hatásfoka akár 30 százalékkal is jobb lehet azénál. (A szakértők ezt vitatják, mondván, hogy a vákuum csak a konvektív hőveszteséget - ami az üveglap alól visszajut a környezetbe - szünteti meg. Ez pedig 13 százalék.)

Az egész évben használatos kollektorokat fagyálló folyadékkal töltik fel, és azok egy hőcserélőn keresztül adják át a hőt a bojlernak.

Az éves melegvíz-szükséglet 60-80 százalékát tudják átlagosan előállítani a ma gyártott napkollektorok. A nyári hónapokban egy négyzetméter kollektor naponta 3-3,5, míg télen 0,5-1,5 kWh hőenergiát ad le.

Egy ember körülbelül 50-60 liter meleg vizet használ el naponta, ennek az előállításához 2,5-3 kWh hőmennyiség szükséges. A napkollektorokhoz nagyobb bojler (hőtároló) szükséges, mintha gázzal vagy villannyal melegítjük a vizet. Először is nem 80-90, hanem legfeljebb 45-50 Celsius-fokra melegíti a nap a vizet, másrészt át kell hidalni a borús napokat is.

Egy családi háznál minimum 4-6 négyzetméter napkollektor-felületet és egy 300 literes, két belső hőcserélőjű tárolóval kell kalkulálni használati (a csapokból folyó) melegvízre. Itt jegyezzük meg, hogy aki fűtésrásegítésre is használni akarja a rendszert, annak nagyobb kollektorfelülettel kell számolni, viszont arra is gondolnia kell, hogy nyáron mit tesz a felesleges meleg vízzel. Ezért ebben az esetben legalább egy kültéri medencét is építeni kell, amelyet nyáron fűt a rendszer. (forrás: népszabadság)

Napkollektor árlista: letöltés

SENIA GROUP (WWW.SENIAGROUP.HU)