Google keresés
GEOTERMIKUS
SENIA FŰTÉS
Partnerek
|
SENIA GROUP - PADLÓFŰTÉS
A fűtéstechnikában a padlófűtést a hidegburkolatú helyiségek komfortfokozatának emelése érdekében, a helyiség optimális hőmérséklet-eloszlásának előnyei alkalmazzák. Magyarországon több cég kínál meleg vizes padlófűtést, nagy a választék. A rendszer működési elve: A fűtéshez használt maximum 40-55 °C hőmérsékletű meleg vizet egy szivattyú szállítja a hőtermelőtől (fűtőkészülék-kazán, vagy hőcserélő) a fűtendő helyiségek közelében elhelyezett elosztó csomópontig. Az osztó csonkjairól a fűtővíz a padlószerkezetbe – esztrichbe - betonozott csöveken keresztül áramlik, áramlás közben átadja hőjének nagy részét a padlószerkezetnek, majd a lehűlt víz a gyűjtőn keresztül visszakerül a hőtermelőhöz. A padlóburkolat felmelegedve, sugárzással (70%) és konvekcióval (30%) adja le a hőjét a környezetnek. Mivel a sugárzásos hőleadás a nagyobb mértékű, ezért a padlófűtést a sugárzó fűtések közé soroljuk. Az egész padlófelületet fűtőfelületnek használva kapjuk az egyenletes hőfokeloszlást a helyiségben. A padlófelületnek különleges szerepe van, mivel ezzel a felülettel közvetlenül érintkezésben vagyunk. A padlófűtéssel fűtött helyiségek tervezésekor és kivitelezésekor kötelezően be kell tartani az ide vonatkozó egészségügyi határértékeket. A padló felületi hőmérséklete a helyiség rendeltetésétől függ.,pld. olyan munkahelyek, ahol állnak a dolgozók, 27 °C, lakó- és irodahelyiségek esetén 29 °C, közlekedőfolyosók, előszobák 30 °C, fürdőszobák és uszodák 33 °C, olyan helyiségek és területek, ahol ritkán tartózkodnak, 35 °C is lehet a padló felületi hőmérséklete. A padlófűtésnél a fűtőcsöveket az aljzatbetonba (esztrichbe) ágyazzuk be (nedves rendszer), vagy közvetlenül a teherelosztó esztrich-lemez alatt, a szigetelőréteg mélyedéseiben helyezzük el (száraz rendszer). A hőszigetelő réteg lerakásával indul a szerelés. A hőszigetelő réteg megakadályozza, csökkenti a talaj- vagy az alsó szintek felé a hőveszteséget. Hazai viszonylatban általában hő- és hangszigetelő rétegnek lépésálló kőzetgyapotot, Therwoolint, Austrotherm lemezt alkalmaznak. Erre kerül a nedvességzáró réteg (vízszigetelő fólia). Ezután a padozat teljes felületét általában, ponthegesztett acélhálóval (síkháló) borítják be, melynek feladata kettős: csőrögzítés és egyenletes hőeloszlás. Erre a fűtőcsöveket kötözéssel, műanyag bilincsekkel vagy hasonló tartókkal erősítik fel a csővezetésnek megfelelően. Az acélhálók mellett vannak olyan rögzítő elemek is, melyek sínszerűen futnak végig a szigetelőrétegen, és a rajtuk lévő állítható csipeszekbe pattintható be a cső. A felületet a nedves betonrétegtől vagy műanyag bevonat védi, vagy annyira tömör a habanyag felülete, hogy a nedvesség áthatolásának veszélye nem áll fenn. A rajtuk található pogácsák közé a tekercsről lehajtva közvetlenül bepattintható a fűtőcső. A falak mentén- szegélyeknél - a padlófűtést peremszigetelő sávval kell lezárni. A padlófűtés csővezeték-anyaga lehet bevonatos lágy rézcső, mely tekercselt kivitelben kapható és a legjobb hővezetéssel rendelkezik. Alkalmaznak műanyag csővezetéket is –O2 mentes -, amelyek tekercsben könnyen szállíthatók, könnyen alakíthatók, hosszú élettartammal rendelkeznek. A napjainkban egyre jobban elterjedő padlófűtési csőanyag a többrétegű cső. Padlófűtésnél a csőfektetést csiga vagy kígyóvonal alakban végezhetjük el. A csiga (ún. bifiláris, duplex) alakú fektetésnél az egymás melletti előremenő és visszatérő vezetékek egyenletes padlóhőmérsékletet biztosítanak. A kígyóvonal esetén a helyiség két vége között hőfokkülönbség jön létre, mivel a fűtőcsőben az előremenő fűtővíz hőmérséklete folyamatosan csökken Fontos, hogy az egyes fűtési köröket úgy kell kiosztani, hogy a letekert cső maximális hossza 100–150 m legyen. A padlófűtések a családi házas, csarnok- és teremfűtések, valamint uszodaterek fűtésénél egyaránt a nagyon gyakran alkalmazott fűtési módok közé tartozik Alkalmazásakor figyelembe veendő szempontok:
|
